Drámai rekord: +38 Celsius-fokot is mértek az Északi-sarkvidéken az idén
Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.
#globális felmelegedés
Nagy a baj, hamarosan már több eső eshet az Északi-sarkvidéken, mint hó
Az eddig véltnél korábban, néhány évtizeden belül több eső eshet, mint hó az Északi-sarkvidék egyes vidékein a globális felmelegedés és a tengerjég visszahúzódása miatt – jósolják kutatók egy új tanulmányban.
Már olyan meleg van az óceánokon, hogy amiatt elválnak az albatroszpárok
Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Szeretettel Delhiből: A szmogon át is látszanak az Indiának okozott klímakárok
India és Kína az a két ország, amelyeknek erőteljesen csökkentenie kellene a szénbányászatot, az olaj- és gázfelhasználást, és hasznosítania kellene a napenergiát. Ezek a országok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, India áramszolgáltatása hetven százalékát szénből nyeri, így kérdés, visszafordíthatók-e a jelenlegi folyamatok.
Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a klímaváltozás
A változó időjárás miatt összehúzódnak és kitágulnak sókristályok, ami miatt összeomlanak a kőzetek, és megsemmisülnek a rajzok.
Megtettek mindent, amit lehet, de amit kellett volna, az nem jött össze – mérlegen a glasgow-i klímacsúcs
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
15 centisről 11 centisre, 30 grammosról 11 grammosra zsugorodtak a szardíniák tíz év alatt
Az elmúlt években környezeti hatásokra csökkent a szardíniák mérete a Földközi-tengerben a francia tengerkutató intézet (Ifremer) tanulmánya szerint.
Elfogadták a Glasgow-i klímaegyezményt, aki sokat várt, csalódott lesz
Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.
Péntekre felpuhult a glasgow-i klímacsúcsot záró egyezmény tervezete
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Egy villanyautó is lehet szennyező, ha rossz helyen használják, és este töltik
Nagyon nem mindegy, hogy egy elektromos autót Lengyelországban vagy Svájcban használ valaki, ráadásul az sem, a nap melyik időszakában tölti valaki az autóját. Mivel éjjel visszaesik a napenergia részaránya, ilyenkor ugyanúgy hagyományos forrásból töltődnek az elektromos autók.
Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.
Biden Kínát kritizálta a klímacsúcson, a kínaiak szerint a szervezők hibáztak
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). A kínai külügyi szóvivő szerint Hszi Csin-ping beszélt volna, de nem tudott.
A metánkibocsátás csökkentésével nyesnének le pár tizedfokot a felmelegedésből
Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.
Kétmilliárd dollárt ajánlott fel Jeff Bezos élőhely-rekonstrukcióra
Űrutazásán szembesült a Föld törékenységével az Amazon alapítója, ezért tette a felajánlást az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján.
Csak a levegőbe beszélünk, ha az olajvállalatok nem állnak bele a klímavédelembe
Nem hisznek a világ olajcégeinek, hogy a jó oldalon állnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Cselekedeteik azt mutatják, hogy nagyon lassan fordulnak el környezetszennyező tevékenységeiktől.
Fejezze most már be a vitát, a tudósok 99,9%-a szerint az ember okozta a klímaváltozást
Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a Cornell Egyetem tudósai, akik közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt néztek át. A szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz.
Most dől el, hogy „segítjük vagy eláruljuk a következő száz generációt”
Ha az emberiségnek sikerül is megállítani a globális felmelegedést az iparosodás beköszöntéhez képest 1,5 Celsius fokkal magasabb hőmérsékleten, a következő évszázadokban akkor is nőni fog a tengerek szintje, és félmilliárd ember otthonát mossa el – erre figyelmeztettek amerikai és német tudósok.
Felborítottuk a föld energiamérlegét, a melegedő óceánok levében párolódunk
Jó ötven éve több energiát nyel el a föld, mint amit ki tud sugározni magából. A többletenergia főként az óceánokat melegíti. Még évszázadokig párolódhatunk benne, ha nem állítjuk meg gyorsan a felmelegedést okozó gázok kibocsátását.
Kongatják a vészharangot: ivóvízhiány és pusztító áradások jönnek, és csak kevesen vannak felkészülve
Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint. A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.
Megfúrják az Antarktiszt, egy kilométer mélyre mennek le
Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.