A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett – közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
A fagyos napok átlagos éves száma 120-ról 80 alá csökkent a XX. században.
A kutatók szerint az elmúlt néhány évtizedben jelentősen felgyorsult az Antarktiszt körülölelő tengeráramlat, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb hőt nyelnek el a világ óceánjai a globális felmelegedés miatt.
Az Oregoni Állami Egyetem mérnökei egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely segíthet a gazdaság zöldítésében.
Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.
Az eddig véltnél korábban, néhány évtizeden belül több eső eshet, mint hó az Északi-sarkvidék egyes vidékein a globális felmelegedés és a tengerjég visszahúzódása miatt – jósolják kutatók egy új tanulmányban.
Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
India és Kína az a két ország, amelyeknek erőteljesen csökkentenie kellene a szénbányászatot, az olaj- és gázfelhasználást, és hasznosítania kellene a napenergiát. Ezek a országok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, India áramszolgáltatása hetven százalékát szénből nyeri, így kérdés, visszafordíthatók-e a jelenlegi folyamatok.
A változó időjárás miatt összehúzódnak és kitágulnak sókristályok, ami miatt összeomlanak a kőzetek, és megsemmisülnek a rajzok.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Az elmúlt években környezeti hatásokra csökkent a szardíniák mérete a Földközi-tengerben a francia tengerkutató intézet (Ifremer) tanulmánya szerint.
Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.
Nagyon nem mindegy, hogy egy elektromos autót Lengyelországban vagy Svájcban használ valaki, ráadásul az sem, a nap melyik időszakában tölti valaki az autóját. Mivel éjjel visszaesik a napenergia részaránya, ilyenkor ugyanúgy hagyományos forrásból töltődnek az elektromos autók.
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). A kínai külügyi szóvivő szerint Hszi Csin-ping beszélt volna, de nem tudott.
Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.
Űrutazásán szembesült a Föld törékenységével az Amazon alapítója, ezért tette a felajánlást az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján.
Nem hisznek a világ olajcégeinek, hogy a jó oldalon állnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Cselekedeteik azt mutatják, hogy nagyon lassan fordulnak el környezetszennyező tevékenységeiktől.
